A kókuszzsír (más néven kókuszolaj vagy kókuszvaj) a kókuszdió kiszárított húsából nyert olaj. Szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, 24°C-on azonban már elolvad és folyékonnyá válik.
A kókuszzsír füstpontja 177°C, vagyis ezen a hőmérsékleten kezd toxikussá válni, létrejöhetnek benne egészségre káros anyagok. A 177°C-os füstpont az olajok között a legmagasabb, valamint ez a tulajdonsága teszi lehetővé, hogy többször is fel tudjuk használni ugyanazt az olajat, nem szükséges minden főzés alkalmával lecserélni.
Megnevezés | Mennyiség |
---|---|
Laurinsav | 47% |
Palmitinsav | 8,8% |
Sztearinsav | 2,6% |
Olajsav | 6,2% |
Linolsav | 1,6% |
Kaprilsav | 7,8% |
A magas füstpontja miatt sütés főzés közben nem keletkeznek transz-zsírok és más bomlástermékek amik egészségünket veszélyeztetnék. A kókuszolaj sokoldalúan felhasználható ételeink elkészítése közben a konyhában. Szilárd zsiradékok helyettesítésére mint pl sertészsír vagy vaj, zöldségek párolására, vagy akár a pattogatott kukorica tetejére is.
A kezeletlenül maradt magas koleszterin-szint vezethet magas vérnyomás kialakulásához, helyi érszűkületekhez, súlyos esetben pedig érelzáródáshoz.
Mit tegyünk, ha enyhén emelkedett vagy magas a koleszterinszintünk?
Első lépésben mindig az étrend megváltoztatása az, amivel nyitnunk kell. Magas koleszterin-szint esetén az állati eredetű zsírokat javasolt lecserélni hidegen sajtolt növényi olajakra, napraforgó olajra, kókuszolajra vagy olívaolajra. Ügyeljünk arra, hogy ezeket sose melegítsük, ne főzzünk velük. Ugyanígy fontos az is, hogy ezekből se fogyasszunk túl sokat, naponta maximum 1 kiskanálnyit vihetünk be.